Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iskolába készülünk!

2009.02.07
   

 

Iskolaérettség avagy mikor kezdje el a gyerek az iskolát?

Az ovónők, pszichológusok, orvosok az iskolaérettség fogalmát használják annak megítélésére, hogy alkalmas-e egy gyerek az iskola megkezdésére vagy sem. Ezek a szakemberek azonban csak javaslatot tehetnek, a döntés mindig a szülőt illeti.

A törvényi szabályozás a következőket mondja: minden gyermek, aki folyó év május 31.-éig betöltötte 6. életévét, iskolaköteles korba lépett. Ezeket a gyerekeket a lakóhely szerint illetékes körzeti iskolába be kell íratni. A pontos dátumot az iskolákban illetve az óvodákban lehet megtudni. A május 31. és augusztus 31. között született gyerekek is megkezdhetik tanulmányaikat, ha azt szakember is javasolta. A szeptember elseje után születettek évhalasztók, vagyis csak következő évben mehetnek iskolába.

A gyermekek fejlődése azonban gyakran eltérő mértékű és ütemű, ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermek egy évvel később kezdjen iskolába járni. Ezek alapján, tehát annak a gyermeknek kötelező megkezdeni iskolai tanulmányait, aki a folyó évet megelőző év december 31.-éig betöltötte 6. életévét. / tehát 2009 szeptemberében azoknak a gyermekeknek kell beülni az iskolapadba, akik 2008. december 31.-éig megünnepelték hatodik születésnapjukat. Ők már tovább nem várhatnak./

Mi legyen azokkal a gyermekekkel, akik elkezdhetik tanulmányaikat, ugyanakkor az évhalasztásra is lehetőségük van?
Esetükben kell alaposan mérlegelni azt, hogy alkalmasak-e az iskolakezdésre, vagy sem. Amennyiben a szülő és az óvónő eltérő véleményen van, vagy a szülő bizonytalan, mert sokféle érvet hallott az iskolakezdés mellett és ellen, érdemes a gyermekkel felkeresni a területi Nevelési Tanácsadót, ahol a gyermek vizsgálata alapján javaslatot adnak a szülőnek.

Miért fontos, hogy a gyermek a számára megfelelő időben kezdje meg tanulmányait?

Az iskolába lépéssel alapvetően megváltozik a gyermek státusza a családban és a társadalomban is. Fő tevékenysége a tanulás lesz, az iskola teljesítményt vár el tőle és ezt a teljesítményt értékeli is. Amennyiben a gyermek fizikailag és pszichésen még nem érett meg az iskolai követelmények teljesítésére, sorozatos kudarc éri majd, ami évekre - esetleg egész iskolai pályafutására- meghatározza a tanuláshoz, az iskolához való viszonyát, befolyásolhatja pályaválasztását, későbbi életét.
A döntés tehát nem könnyű. Nem jó a "korai" iskolakezdés, ugyanakkor az iskolára érett gyermek "visszatartása" sem vezet eredményre.


Szempontok az iskolaérettség megítéléséhez

Az isklolaérettség megítéléséhez a következő szempontokat érdemes mérlegelni:

fizikai alkalmasság
- megfelelő testi fejlettség elérése (kb. 110cm-es testmagasság, 18 kg-os testsúly),
- alakváltozás (eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak, a test megnyúlik, karcsúbb lesz),
- megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, megjelennek a maradandó fogak,
- jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése és az egyhelyben ülés miatt fontos,
- jobb illetve balkezesség egyértelmű felismerhetősége

pszichés alkalmasság
- a gyermek várja az iskolát, készüljön rá, ez játékaiban is jelenjen meg,
- a gyermek a rábízott feladatokat végezze el, tevékenységeit ne hagyja félbe,
- tudjon kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival,
- találja meg helyét a közösségben, tudjon beilleszkedni a csoportba,
- legyen képes felnőttekkel kapcsolat kialakítására, fenntartására

mit "tudjon" a gyerek?
- tartósan (10-15) percig kösse le a rajzolás, a feladatlap kitöltés, a színezés,
- ne okozzon problémát a versek, rövid mesék megjegyzése és elmondása,
- ne legyen beszédhibája, tudja magát szóban -egyszerű összetett mondatokat használva- kifejezni,
- legyen "barátságban" a ceruzával, színezzen, rajzoljon (a rajzolás ténye a fontos, nem a minőség),
- igazodjon el az 1 - 10 számok között, ismerje és helyesen használja a több-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát

Ezeket a képességeket nem kell külön tanítani, mivel a fejlődés során maguktól megjelennek. Egy egészséges, megfelelően ingergazdag, a gyermekre figyelő környezetben az "átlagos" gyermek saját érdeklődésétől vezérelve, a neki megfelelő tempóban sajátít el mindent, ami az iskola megkezdéséhez szükséges. Ebben az életkorban azonban még nagyok az egyéni eltérések, jelentősek a gyermekek közötti különbségek. Van olyan gyerek, aki már felismeri a betűket, esetleg olvas, van olyan aki a számolás iránt érdeklődik, és van olyan is, aki egyszerűen csak szeretne iskolába járni, de még nem ismeri a betűket.
Amennyiben a fizikai-pszichés alkalmasság megfelelő, a többi ismeretet a gyermek gyorsan megtanulja.


Iskolaválasztás
avagy hol kezdjen tanulni a gyerek?

A törvényi szabályozás szerint az iskolaköteles korú gyereket a lakóhely szerint területileg illetékes általános iskola első osztályába kell beíratni. Ennek adminisztratív okai vannak, ugyanis így minden gyermek nyomon követhető, nem marad ki senki a kötelező beiskolázásból.

Gyakran előfordul azonban, hogy a területileg illetékes iskola valamilyen ok miatt nem a legmegfelelőbb, ekkor lehetőség van arra, hogy másik iskolába is beírassák a gyermeket. Addig, amíg a lakóhely szerint illetékes iskola nem határozhat meg felvételi követelményt, a "másik" iskolába gyakran felvételizni kell, vagyis válogatnak a gyerekek között. Mérlegelni kell, hogy milyen hatással lehet a megmérettetés és az esetleges kudarc a gyerekre.

Ebben az életkorban a gyerek még erősen kötődik a felnőttekhez, számára nagyon fontos a tanító nénivel kialakuló kapcsolat. Emiatt az iskolaválasztás inkább ?tanító néni választás" legyen. A szülők próbáljanak meg elmenni el több iskola tájékoztatójára, ismerkedjenek meg a leendő pedagógusokkal. Már nyílt napokat is szerveznek az iskolák, ahol ?munka közben" ismerkedhet meg a szülő és a pedagógus. Ha tehetik, vigyék el a gyereket is, beszélgessenek a kiválasztott tanító nénivel. Fontos, hogy a szülőnek és a gyereknek egyaránt szimpatikus legyen a pedagógus. Végül, ha lehetséges, kérdezzék meg más szülők véleményét is az iskoláról, az ott tanító pedagógusokról. Igazán jól mindezen tapasztalatok összevetésével lehet dönteni.

Másik szempont annak a módszernek az ismerete, amivel majd az első osztályban tanítani fognak. Nagyon sokféle módszer és még több kiváló és kevésbé jó könyv közül választhat a pedagógus. Még egy iskolán belül is lehetnek eltérések, más módszer szerint tanulhat az egyik osztály és más módszer szerint haladhat a másik osztály. A szülők próbáljanak meg informálódni a módszerről és arról, hogy milyen ütemben haladnak majd az anyaggal. Mikorra kell a gyereknek megtanulni folyékonyan olvasni, mikorra ismerkednek meg a számokkal, mikor, milyen ütemben haladnak az írás oktatásával. Természetesen más ritmus felel meg annak a gyereknek, aki már ismeri a betűket, esetleg olvas és megint más ritmus a megfelelő annak, aki csak most ismerkedik az olvasással. Ez utóbbi ?erőltetett menetnek" érzi majd a napi két-három új betűt.

Végül próbáljanak meg tájékozódni a leendő osztály létszámáról. A kevesebb gyerek optimálisabb a pedagógus és a kis elsős számára is.
A felsorolt szempontok figyelembe vétele azért lényeges, mert az első osztályban szerzett tapasztalatok, a siker és a kudarc élménye az egész későbbi iskolai pályafutást befolyásolhatja.